A hazai l�teny�szt�s �ltal�nos helyzete, jelent�s�ge, v�rhat� tendenci�i

A hazai l�teny�szt�s ut�bbi 200 �ves t�rt�net�ben a nagy�zemekhez k�t�d� min�s�gi l�teny�szt� munka �s a kis�zemi l�tart�s �lesen elv�lt egym�st�l. A vil�gh�r� magyar m�nesekb�l kiv�l� teny�szlovak, s�t l� fajt�k ker�ltek ki. A nagy t�meget ad� kistermel�i l��llom�nyoknak (a parasztgazdas�gok lovai) csak a munkalovak el��ll�t�sa ter�n jutott szerep.
Ez a rendszer, a maga teny�szk�rzetes fel�p�tm�ny�vel eg�szen 1960-ig kit�n�en m�k�d�tt.
Az 1960-as �vekt�l a teny�szk�rzetek megsz�ntet�s�vel a l��llom�ny nagyobbik r�sz�ben �ltal�noss� v�lt a teljesen esetleges, �tgondolatlan keresztez�s. Ez a tervszer�tlen, a genetikai �rt�ket teljesen figyelmen k�v�l hagy� szapor�t�s a munkal�-ig�nyt kiel�g�tette ugyan, de a magasabb �rkateg�ri�kban a nyugati fizet�k�pes piacon t�k�letesen versenyk�ptelenn� tette l��llom�nyunk jelent�s r�sz�t.
1989-ben l�teny�szt� egyes�letek alakultak, hogy megments�k a sz�thull� nagy�zemi t�rzsteny�szetekb�l ki�raml� teny�szanyagot tov�bb�, hogy az addig szervezetlen mag�nl�tart�kat bekapcsolj�k egy egys�ges orsz�gos genetikai fejleszt� munk�ba.
A teny�szt� egyes�letek feladatai k�z� tartozik, hogy a t�rzsteny�szetek �s a k�zteny�szt�s min�s�gi k�l�nbs�g�t a t�rzsteny�szetekhez k�zel�tve cs�kkents�k, s mindkett�t a vil�gpiacon versenyk�pes sz�nvonalra emelj�k.
Az egyes�letek tev�kenys�g�nek eredm�nyek�nt is a l� az egyetlen �llatfaj, amelynek 1989 �ta nem cs�kken, hanem folyamatosan n� az �llom�nya. 1989-ben 74.000 l� volt az orsz�gban. Ez a l�tsz�m 1995-re 87.000-re gyarapodott. Ebb�l 76.000 van mag�ntulajdonban. A lovak jelent�s r�sze mez�gazdas�gi illetve fuvaroz� munk�t v�gez, de a hobby �s sportlovak ar�nya gyorsul� �temben n�vekszik.
A teny�szt�s ir�nt is egyre nagyobb az �rdekl�d�s. 1991-ben 14.496 kanc�t fedeztettek, 1994 �vben pedig 19.051-et, ami 31 %-os n�veked�st jelent. A t�rzsm�nek kihaszn�l�s�ban javul�s tapasztalhat�. Terjed a mesters�ges term�keny�t�s, b�r ar�nya a k�zteny�szt�sben m�g nem sz�mottev�, de a min�s�gi teny�szt�sben m�r meghat�roz�.
Az ut�bbi �vek fedez�m�n importj�nak hat�sa el�bb-ut�bb �rz�kelhet� lesz, mind a lovassportok, mind az export �rt�kes�t�s ter�let�n.
Az export kiz�r�lag Nyugat-Eur�pa fel� ir�nyul, nem s�jtja diszkrimin�ci�. Az export mennyis�g�t a liberaliz�lts�ga miatt neh�z pontosan meghat�rozni, de becsl�s szerint meghaladja a 600 milli� forintot. A fejl�d�s g�tj�t a csik�nevel�si felt�telek roml�sa jelentheti, mert a mag�ngazdas�gok nem rendelkeznek a sz�ks�ges ist�ll�kkal, kar�mokkal, egy�b felnevel�si felt�telekkel.
L�teny�szt�s�nknek szem el�tt kell tartani, hogy a piacok megtart�sa, �jak szerz�se csak a nyugati norm�knak megfelel� lovak teny�szt�s�vel lehets�ges. Az elad�sra k�n�lt l�nak vagy kimagasl� sportl�-k�pess�gekkel kell rendelkeznie, vagy a klasszikus magyar fajt�inkn�l a legszigor�bb fajtatisztas�gi k�vetelm�nyeknek kell eleget tennie.