Kutya �s macskabunda: A nagy nemzetk�zi �tver�s
�vente k�tmilli� kutya �s macska hal meg - mint sz�rmeipari alapanyag

Az ut�bbi �vekben- j�r�szt t�rsadalmi nyom�sra- Eur�pa t�bb orsz�g�ban hoztak t�rv�nyeket a pr�mes�llat teny�szt�s megsz�ntet�s�re. Hollandi�ban p�ld�ul 2008-t�l tilos pr�mj��rt sarki r�k�t �s csincsill�t teny�szteni. Ausztri�ban nem teny�szthet� a sarki r�ka; itt �s Sv�jcban ha minden j�l alakul a vidrameny�tek is hamarosan megmenek�lnek. �szak-�rorsz�gban t�rv�nyjavaslat sz�letett valamennyi pr�mes�llat-farm bez�r�s�ra, Nagy-Britannia 13 jelenleg is �zemel� vidrameny�t telep�t pedig 2002-ig k�telesek felsz�molni. Ugyanakkor van a sz�rmeiparnak egy k�l�n�sen sz�gyenteljes �gazata amelyr�l nagyon kev�s sz� esik: az �n.t�rs�llat- /kutya �s macska/ -pr�m kereskedelem.

K�zel 2 �ves kutat�munka ut�n a HSUS /Human Society of the United States/ nyilv�noss�gra hozta a sz� legszorosabb �rtelm�ben vett kegyetlen val�s�got. V�gigk�s�rt�k azt a szomor� folyamatot m�g az ember legjobb bar�tj�b�l keszty�, t�ska vagy gall�r lesz.
Nemcsak K�n�ban, hanem m�s kelet-�zsiai orsz�gban /pl.Korea, Thaif�ld, F�l�p szigetek/ is m�k�dnek feldolgoz� �zemek.
A szerencs�tlen �llatokat le�rhatatlan k�r�lm�nyek k�z�tt tartj�k. Nagy r�sz�k csapd�val befogott k�bor �llat, de van k�z�tt�k a gazd�j�t�l ellopott kedvenc is. Egy r�sz�ket pedig erre a c�lra teny�sztik. Ezek z�mmel csal�di v�llalkoz�sok; sok csal�dban m�r az eg�szen kicsi gyerek is gyakorlottan �li �s ny�zza meg a kuty�kat �s a macsk�kat. Tov�bbi �llatokat az USA-b�l �s Ausztr�li�b�l import�lnak a bundagy�rak. Nemcsak a tart�suk, a hal�luk is iszonyatos: megfojtj�k, kiv�reztetik, felakasztj�k vagy egyszer�en agyonverik �ket. Mindegyik m�dszer nagy f�jdalommal �s hossz� hal�ltus�val j�r, az eg�szet pedig tet�zi a telepeken dolgoz�k teljes k�z�nye �s felh�bor�t� �rz�ketlens�ge. Sok �zemben sz�vesen alkalmaznak gyerekeket, mint azt a HSUS fot�i is tanus�tj�k.
A kutya �s macskabunda kereskedelem szorosan �sszef�gg a sz�rmekereskedelemmel, �ltal�ban ugyanazok a beszerz�k, sz�ll�t�k, nagykeresked�k �s ugyanazokban a sz�rmeszalonokban kaphat�k a t�rs�llatokb�l k�sz�lt term�kek is, b�r igyekeznek mindezt kikozmetik�zni.
Rendszerint m�g az �zsiai orsz�gokban kezd�dik a "szerecsenmosdat�s". Kik�sz�t�s ut�n a pr�meket feldolgozz�k vagy nyers �llapotban export�lj�k. T�bbek k�z�tt gall�r, keszty�,cip� �s kab�t b�l�s, t�ska, j�t�k�llat �s bunda k�sz�l bel�l�k. Egy bund�hoz 10-12 kutya illetve 24 macska kell; ez a sz�m azonban a t�bbsz�r�se is lehet, ha k�ly�k�llatok az �ldozatok. Ezut�n �ltal�ban egy harmadik orsz�gban ker�lnek kiskereskedelmi forgalomba. A legnagyobb c�lorsz�g az USA �s az eur�pai orsz�gok.
Mondanunk sem kell, hogy a sz�rmeipar igyekszik mindezt titokban tartani. Erre k�zenfekv� megold�s a term�kekbe bevarrt c�mke "megfelel�" sz�vegez�se. N�h�ny ritka kiv�telt�l eltekintve a kutya �s macskapr�mb�l k�sz�lt term�kek c�mk�in eg�szen m�s szerepel.
A legelterjedtebb megnevez�sek: